A gy�gy�t�

7. fejezet: Az els� harc

            M�snap is �gy t�rt�ntek az esem�nyek, csak�gy, mint az azut�ni nap �s azut�n is. Hikari hol, jobb hol rosszabb �lm�nyekkel gazdagodott. Az edz�sek egyre tov�bb tartottak �s egyre kem�nyebbek lettek, �gy a l�ny is egyre t�bb sebet szerzett. Rint�l megtanulta az itteni �let szab�lyait �s k�l�nf�le l�nyeit. Egyre jobban megszerette ezt a helyet, viszont csal�dja is egyre jobban hi�nyzott neki. Egy h�tig mentek �gy a dolgok, m�g Sesshoumaru egy esti edz�s ut�n megfordult, �s elindult az erd� fel�, de m�g visszasz�lt.

- Pihenj, azt�n menj vissza a t�borhoz!

- Egyed�l? – pislogott csod�lkozva Hikari – de… de hogyan sensei?

- D�mon vagy! Haszn�ld az �rz�keid! – hallatszott, majd alakja elt�nt a f�k s�r�j�ben.

Hikari egy ideig csak pislogni tudott, majd mikor m�r el�g er�t �rzett mag�ban fel�llt.

~ Ha sensei mondja… Rem�lem siker�l…~ elindult hazafel� azon az �ton, amelyr�l �gy hitte, j�ttek. J� ideje s�t�lt m�r, de Rinnek m�g csak sz�n�t sem l�tta.

~Fogadok, hogy elt�vedtem! S�t! Biztos! Mindig elt�vedek! M�g Toki�ban is pedig ott lakom! H�t akkor mi�rt csod�lkozom, hogy egy teljesen ismeretlen erd�ben elt�vedek? Rem�nytelen!~ �lt le cs�ggedten egy fa t�v�be.

J� t�z perce �lhetett ott, mikor �greccsen�sre lett figyelmes.

- Ki van ott? – n�zett a hang ir�ny�ba. A bokrok m�g�l egy farkasszer� l�ny l�pett el�. Szemfogai kil�gtak hatalmas, ny�ladz� pof�j�b�l. Volt egy szeme a homloka k�zep�n is �s h�ts� fel�n sz�r helyett p�nc�lkem�ny volt a m�regz�ld b�r. R�vicsorgott a l�nyra, mire m�gt�bb ny�l cseppent a f�ldre hatalmas mancsai el�.

- �gy n�z ki a vacsora el��llt! – mondta a l�ny h�tborzongat� hangj�n. Hikari elkerekedett szemekkel fel�llt.

- Mi? Vacsora? Bel�lem? Na ne! – gyorsan megfordult �s elkezdett szaladni, mire a l�ny ut�naeredt.

- Hmm… Egy kis vad�szat! Legal�bb jobban fog esni, ha elkaplak! – egyre k�zelebb �rt a l�nyhoz.

Hikari ahogy csak tudott rohant, de nem nyert el�nyt. Nem vette �szre, �gy egy fa ki�ll� gy�ker�ben elesett �s eg�szen egy m�sik fa t�v�ig cs�szott. A farkas lass�tott, majd lass� l�ptekkel k�zeledett a l�nyhoz. Hikari fel�l �s megl�tta mag�val szemben a l�nyt, mire gyorsan, szinte �szt�nb�l felh�zta pajzs�t. A farkas unottan morgott egyet.

- Ha leengeded a pajzsod, gyorsan v�gzek veled! – mondta, de mivel l�tta, hogy a l�ny nem enged le�lt – Egyszer �gyis megt�rik a v�delmed.

Hikari f�lve n�zte a l�nyt, mik�zben gondolatai csak �gy cik�ztak fej�ben.

~ Most mit tegyek? J� messzire elj�ttem. Rem�lem a sensei �szreveszi… Nem… Hiszen reggel megy vissza, de addigra nekem v�gem. Gyorsan ki kell tal�lnom valamit! Gondolkozz Hikari!~ behunyta szemeit �s kezeit f�leire tapasztotta. F�lt, de d�h�s is volt, mert nem tudta, mit tegyen. Hirtelen esz�be jutott �lma �s a fura g�mb, amit � id�zett meg. Felt�rdelt �s �sszetette kezeit, �gy, mint �lm�ban.

~ Ha siker�lne… Meg kell pr�b�lnom! ~ m�g jobban �sszeszor�totta szemeit, de semmit nem �rzett ~ Gyer�nk! Siker�lni fog! Higgy magadban! ~ er�sebben koncentr�lt, mire �rezte, hogy melegs�g �s energia j�rja �t test�t, majd kezeiben �sszpontosult.

- Ez meg mi? – hallotta a l�ny hangj�t, amiben meglepetts�g �s f�lelem is �rz�d�tt. A l�ny kinyitotta a szemeit, �s megl�tta kezei k�zt a kis, sz�nv�lt� g�mb�t. Nem volt akkora, mint �lm�ban, de olyan volt. Elmosolyodott, r�n�zett a l�nyre, majd fel� l�kte a g�mb�t, ami k�nnyen kirep�lt a pajzs al�l, �s a farkasnak csap�dott. A l�ny felny�sz�tett, majd feh�r f�ny vette k�r�l. Hirtelen a f�ny elt�nt �s a farkasb�l kiv�lt egy kis, f�nyl� szil�nk. A l�ny visszav�ltozott igazi farkass�, majd megr�zva mag�t elszaladt. Hikari nem tudta elhinni a t�rt�nteket.

Folytat�s k�vetkezik…