A m�sodik fejezet....

Egy kellemes tavaszi nap. A nap m�r az �g k�zep�n j�rt, �s ontotta meleg�t. A vir�gok, k�zt�k kedvencem a sakura bimb�i, m�r elkezdtek nyiladozni. Egy hatalmas teah�z kertj�ben fek�dtem egy fa �rny�k�ban. M�lyeket �s szapor�kat l�legeztem, kimelegedtem el�z� t�ncomban. Maik�k�nt sokat kell gyakorolnom, hogy �tmenjek a vizsg�kon, �s majd elismert g�sa v�lj�k bel�lem. A legjobb g�sa akarok lenni. Hogy mi�rt? Az egyed�li ok a csal�dom. Az any�m, az ap�m �s legf�k�ppen testv�rem, akivel igaz ikrek vagyunk m�gis mindig �cs�mk�nt n�ztem r�. Visszaeml�kezve r�juk el�nt�tt a honv�gy, de �n v�lasztottam ezt az utat. �rt�k, a boldogs�guk�rt.

            Miel�tt az ochay�ba(teah�z) ker�ltem, nem is tudom kett� vagy h�rom �ve, tal�n m�r t�bb is, boldogan �ltem gyermekinek �ppen nem nevezhet�, de boldog �letem.

            Az ap�m egy kis birtok ura volt, keze alatt n�h�ny falu egyes�lt, azokat ir�ny�totta b�k�ben �s v�dte is ter�let�t. �gy is lehetne mondani, hogy amolyan kisnemes volt. Egy napon megmentett egy sebes�lt d�monasszonyt, az any�mat. Igaz egy szav�t sem �rtette, mivel �desany�m a kontinens t�voli, nyugati r�sz�n �lt. Hogy mi�rt j�tt Jap�nba? Ezt senki sem tudja, soha nem mondta meg, viszont azt tudjuk, hogy harcos volt, m�ghozz� nem is ak�rmilyen. Ap�mmal sokszor edzett, de mindig fel�lkerekedett. Ebben tal�n az is seg�tette, hogy ap�m haland� volt, m�sr�szt �riember, �s f�ltette is. Ap�m szerette �t, mindenn�l jobban, �s az �desany�m is szerette. Mi sem bizony�tja ezt jobban ann�l, hogy szerelm�knek egyszerre k�t gy�m�lcse is lett. Az egyik, dr�ga �cs�m, a m�sik, j�magam. A kezdeti neh�zs�gek ellen�re �desany�m sikeresen megtanult jap�nul, �s ap�nk is elsaj�t�tott p�r kifejez�st any�nk nyelv�b�l. Igaz megtanult jap�nul, Keitar�hoz �s hozz�m m�gis anyanyelv�n besz�lt, �gy �cs�mmel k�t anyanyelvet mondhattunk magunk�nak. T�bbnyire igaz ap�m nyelv�t besz�lt�k, de ha nagyon ideges voltam vagy f�ltem, szinte reflexszer�en t�rtek el� bel�lem any�m szavai.

Ha nagyon f�ltem Keitaro volt az egyetlen vigaszom. Er�s voltam, ezt nem egyszer hallottam sz�leimt�l, nem csoda, hisz any�m tan�tott harcra. Azt vallotta, hogy a harc megegyezik a t�nccal, a k�l�nbs�g csup�n annyi, hogy a t�nc csak gy�ny�rk�dtet, m�g a harc v�delmet is ny�jt. Nagy igazs�g volt benne. M�g engem any�nk, testv�remet ap�nk k�pezte ki, de Keitaro valahogy mindig vonakodott a harct�l. Sosem hittem, hogy egyszer az�rt fog katan�t ragadni a kez�be, hogy azzal �leteket oltson ki. Velem mindig nagyon kedves volt, szerettem �t j� testv�rhez m�lt�n. Tudtuk �s ismert�k egym�s minden mozdulat�t �s gondolat�t. M�g most is eml�kszem, viharos est�ken, mindig szorosan mag�hoz �lelt. Tudta, hogy mennyire f�lek a vill�ml�st�l �s az �gzeng�st�l. Olyankor csak karjai k�zt tudtam elaludni. M�r nem is eml�kszem mikor �reztem utolj�ra er�s karjait �s finom, megnyugtat� illat�t. Jobban szerettem b�rkin�l. Eg�sz �let�nket egy�tt t�lt�tt�k, j� ikrekhez m�lt�n, elv�laszthatatlanul... Legal�bb is am�g tehett�k.

Tizen�t �vig �lt�nk b�k�ben. Any�nk �s ap�nk tan�tott minket mindenre, ennek eredm�nyek�nt k�t nyelven tudtunk foly�konyan �rni, olvasni �s besz�lni, eredm�nyesen forgattuk a kardot, vagy b�rmilyen m�s fegyvernemet. Gyakran Keitaroval edzettem, mikor a sz�leink nem �rtek r�. Milyen boldog voltam akkor. Any�nk megtan�totta nek�nk a sz�mok misztik�j�t, ap�nk r�v�n bepillant�st nyert�nk a politik�ba. Mindent megtan�tottak nek�nk, ami ha egyszer is, de m�g hasznunkra v�lhat, ha mi ker�l�nk a ter�let �l�re.

Tizen�t�dik sz�let�snapunk ut�n p�r nappal b�k�s �let�nket egy had�zenet bor�totta fel. K�t v�laszt�sa maradt ap�nknak. Vagy beh�dol a nyugati tartom�nynak, vagy r�nkt�mad sereg�vel, �s �gy k�nyszer�t minket beh�dol�sra. Megtudta, hogy a nyugati nagy�r v�ratlan hal�la miatt, k�ztudottan hatalom�hes fia vette �t a korm�nyz�st. �gy t�nt a fiatal uralkod� azonnal meg is kezdte ter�lete n�vel�s�t, �s hatalmas ad�kat r�tt n�p�re. A l�zad�sokat elt�r�lte a f�ld sz�n�r�l. Ap�nk nem akart h�bor�t, hisz tudta, nyugat ellen semmi es�ly�nk sincs, viszont, ha �nk�nt beh�dol, tal�n, mint hadvez�r megtarthatja birtokai egy r�sz�t, igaz ad�t kellett volna szednie, �s, ha a tartom�ny�r �gy akarta volna, harcba kellett volna vonulnia, de legal�bb tarthatta volna a ter�let�n �l�kben a lelket, �s fenntarthatta volna a b�k�t. Beh�doltunk nyugatnak. Any�m azonban ezt nem fogadta el. Elment, hogy besz�ljen az uralkod�val n�pe �rdek�ben... Soha nem l�ttuk viszont.

A bajok egyre sokasodtak. Ap�nk egy vesztes h�bor� ut�n egyszer� parasztt� v�lt. Elvesztett�k birtokunkat, csak egy kis f�ld�nk maradt, amit m�velhett�nk, hogy ne maradjunk f�ld�nfut�k. Az ad�k azonban sokasodtak, nem tudtuk kifizetni, �s k�lcs�n�kre k�nyszer�lt�nk volna. Ekkor adtam arra a fejem, hogy felkeresek egy ochay�t (teah�zat), hogy g�s�nak �lljak, �s fizet�semmel, amit majdan kapok ap�mat �s testv�remet mentem ki nyomor�s�gukb�l.

A hanamachiban (g�sanegyed, vir�gv�ros) sokszor elutas�tottak, m�g v�g�l egy vagyonos n� befogadott. A szememben t�zet l�tott, ami szerinte j�t jelent, teh�t sok p�nzt a j�v�ben. �s nem is t�vedett. Teh�t �gy ker�ltem be az ochay�ba, �s kezdtem el �gy �lni itt, mint shikomi. K�r�lbel�l egy �vig �ltem shikomik�nt. Reggelt�l k�s� d�lut�nig k�z�ss�gben zen�t, t�ncot �s egy�b kultur�lis dolgokat tanultunk t�rsaimmal. Az �r�k v�gezt�vel visszamentem a ochay�ba �s elv�geztem a r�m kiszabott h�zimunk�t. A t�ncot k�nnyen tanultam, h�la any�mnak, b�r neh�z volt leszoknom a harcos, hirtelen mozdulatokr�l �s felvenni a l�gy, gyeng�d mozg�st. Sajn�ltam t�rsaimat, akik haland� l�v�n ezt tett�k, hiszen nekem, egy f�lv�rnek is nagyon nehezek voltak ezek a h�napok.

Err�l jut eszembe. Val�ban hanyou vagyok. Most k�rdezhetn�k, hogy ennek ellen�re befogadtak az emberek, mint egy haland�t... Nos... Igaz�b�l senki sem tudta, hogy az vagyok. Csak �n. F�lv�rs�gem siker�lt lepleznem, h�la annak, hogy teljesen haland�nak n�ztem ki. Annyiban k�l�nb�ztem, hogy szemem aranybarna volt, nem pedig s�t�t, mint ap�nak, �s hajam sem �ben volt, hanem bronz f�nyben csillogott. Minden m�sban teljesen emberinek n�ztem ki, ha �n �gy akartam. Ezeket, a kicsi elt�r�seket pedig ki tudtam magyar�zni any�m t�voli sz�rmaz�s�nak k�sz�nhet�en. Keitaro sem volt k�l�nb. Arany szemek, ak�rcsak any�nak �s nekem, viszont a haja vil�gosabb volt az eny�mn�l. Ha j�l eml�kszem neki teljesen olyan aranybarna haja volt, mint any�nak. B�r azt nem tudom, hogy � minek mutatta mag�t. Mikor egy�tt voltunk, m�g nem kellett ezen gondolkodni. Igen... Szerencs�re tudtuk szab�lyozni az �tv�ltoz�sunkat. Ap�nk tan�tott arra, hogy uraljuk test�nket az akaratunkkal, �gy t�rj�k a f�jdalmat, �s a havonta egyszer v�gbemen� �tv�ltoz�sunkat is el tudtuk cs�sztatni p�r nappal. Azonban sok�ig nem h�zhattuk, mert az f�jdalmas ut�hat�ssal j�rt. �s ennek a tan�t�snak k�sz�nhet�en azt is megtehett�k, hogy ha akartuk d�moni, ha akartuk emberi, de f�lv�r form�nkat is fel tudtuk venni. Nem volt sok k�l�nbs�g, de �ll�t�lag a v�r�nk illata megv�ltozott, ha v�ltoztattuk alakunkat. Ez volt a szerencs�m, ugyanis n�hanapj�n d�monok is bet�vedtek az ochay�ba, m�gsem leplez�dtem le. Soha nem tudt�k meg, hogy f�lig d�mon vagyok. Mindig csak azt mondt�k, hogy a k�l�nleges k�ls�m �s a szemeimben l�ngol� t�z m�g sok szerencs�ben r�szes�t, sokra viszem m�g a j�v�ben.

Shikomi korszakom gyorsan v�get �rt. Fog�kony voltam mindenre, ami �j, �gy a tanul�s is k�nnyebben ment, mint t�rsaimnak. Minari-san lettem egy h�napra. Ez abb�l �llt, hogy a teah�zban �l� maikokat �s g�s�kat figyeltem meg. Megismerkedtem a hanamachi �let�vel �s a benne uralkod� szok�sokkal, szab�lyokkal. A testtart�st is ez id� alatt tan�tj�k meg a n�vend�keknek, szerencs�re nekem ezzel nem volt probl�m�m, l�v�n kiskoromban mindig k�nyvrak�ssal a fejemen kellett m�szk�lnom. Any�m szerint a helyes testtart�s �s a tisztess�ges, b�tor megjelen�s az ellenfelet megrend�theti �s jobb az es�ly a gy�zelemre. A meghajl�ssal viszont m�r voltak bajaim. Sokszor kaptam is a n�dp�lc�val, ha a v�llaim jobban �sszeh�ztam, esetleg nem hajoltam el�g m�lyre, vagy pont t�l m�lyre hajoltam. Nem volt k�nny�, de sikeresen elsaj�t�tottam, p�r k�k-z�ld folt seg�ts�g�vel, amik a h�tamon jelentek meg t�bbnyire. Ez alatt az id� alatt kellett megtanulni, hogy hogyan lehet sz�ba elegyedni a vend�gekkel, akik valljuk be, t�bbnyire f�rfiak voltak. Ennek ellen�re a besz�dbe elegyed�s k�nnyen ment. Sz�leim tan�t�sa nagy seg�ts�gemre volt. Sokszor folytattam komoly eszmecser�t a vend�gekkel minden t�m�ban, pedig akkor m�g alig m�ltam el 16 �ves, teh�t m�g el�gg� fiatalnak sz�m�tottam. Mindenesetre tud�som elterjedt a hanamachiban, �s sok �j vend�get vonzott, ami m�gt�bb bev�telt jelentett ochay�mnak, �s �gy csal�domnak is, akiket t�bb mint egy �ve nem l�ttam. Csak rem�nykedni tudtam, hogy j�l vannak �s boldogok.

A h�nap v�g�re a teah�znak - amit otthonomnak mondtam t�bb, mint egy �ve - volt a legt�bb vend�ge minden este az eg�sz negyedben. B�szke voltam magamra, ak�r a t�bbi lak�, a f�rfiak pedig k�v�ncsiak. Minari korszakomat a san-san-kudo z�rta (h�romszor h�rom v�ltoz�s). Ez egyfajta sz�vets�g, amit az onee-sanommal (aki felvett a teah�zba) k�t�ttem. Ekkor v�ltam maikov�. A sz�vets�g megk�t�se egyfajta szertart�s, szak�val k�n�ltuk meg egym�st onee-sannal. Soha nem ittam addig szak�t, akkor pedig r�gt�n nem is keveset. Mindketten a szertart�snak megfelel�en h�rom kortyot ittunk h�rom kis cs�sz�b�l, majd nekem ki kellett cser�lnem saj�t cs�sz�imet ochay�m mama-sanj�val, vagyis a tulajdonos�val, valamint az �t el�lj�r�val, akik szint�n a szertart�s r�sztvev�i voltak. Ezut�n �j nevet kaptam. Shiroi Ranoko l�tem megsz�nt, �s megkezd�d�tt �j �letem, melyben a Tori n�vre hallgattam.

Sajnos, hogy a szertart�s ut�n mi t�rt�nt, nem eml�kszem, csak arra, hogy m�snap onee-san mindig j�kedv�en mosolygott, mikor r�m n�zett, pedig ez egy�ltal�n nem volt szok�sa. A teah�z t�bbi lak�it�l tudtam meg, hogy egy kisebbfajta, de ked�lyes vit�ba elegyedtem az egyik el�lj�r�val, �s a v�g�n nekem lett igazam, a f�rfi pedig szinte azonnal arr�l k�rdezte mama-sant, hogy mikor lesz a beavat�som g�s�nak. Igaz�b�l k�v�ncsi voltam, hogy mir�l vitatkozhattunk, de volt egy olyan �rz�sem is, hogy jobb, ha nem tudom meg.

G�sa-tanonc lettem. Lassan m�sf�l �ve �lek itt, mint maiko, Tori nevet viselve, ami nem mell�kesen madarat jelent. Ez az id� is a szorgalmas tanul�s jegy�ben telt. Megtanultam j�tszani shamisenen, ez egyfajta h�ros hangszer �s igen bonyolult, legal�bb is nekem az volt. Csak nehezen j�ttem r� a technik�j�ra, de mikor ezt felfedeztem m�r ment, t�bbnyire. Ezenk�v�l h�romf�le dobon �s furuly�n kellett m�g megtanulnom j�tszani. Ezek nem voltak nehezek. A zene�r�k ut�n �nek�ra j�tt. El�sz�r mennyire izgultam. Szoktam �nekelni, de mindig titkon, magamnak, �s akkor hirtelen mindenki el�tt. F�lelmetes volt, de a hangom, ha nem is volt tiszta, legal�bb nem remegett. Az els� h�ten eml�kszem be voltam rekedve, annyira meg kellett er�ltetnem a hangom. Azonban p�r h�t m�lva sokat fejl�d�tt. El�sz�r az �nekhangom tisztas�g�t csiszoltuk t�k�lyre, majd r�t�rt�nk az igazi tananyagra, ami abb�l �llt, hogy �t dalt�pust kellett megtanulnom. Mint addigi tananyagaimn�l akkor sem kaptam semmif�le k�nyvet, vagy kott�t, �gy kellett leut�noznom mestereimet. Az �nek�ra v�g�vel megkezd�d�tt a t�nc�ra. Itt is minden mozdulatot �gy kellett lelesnem a tan�rr�l. Mindenesetre ezt legal�bb �lveztem. Im�dtam t�ncolni, �s ez nem v�ltozott. A teaszertart�s hossz�, unalmas �s persze cseppet sem k�nny� lebonyol�t�s�t is meg kellett tanulnom, b�r volt olyan �ra, hogy majdnem elaludtam, de szerencs�re egyik-m�sik t�rsam mindig megl�k�tt, hogy figyeljek. Tal�n ez volt az oka annak, hogy soha nem is tudtam rendes te�t k�sz�teni, de ezt ellens�lyozta az, hogy j�l megtal�ltam a hangot a vend�gekkel, akik ez�rt nem b�nt�k, ha a megszokottn�l savany�bb te�t kapnak. Majd csak belej�v�k egyszer. Az ikebana (vir�grendez�s) j�l ment, mindig is szerettem a vir�gokkal munk�lkodni. �s igen, ez volt az az id�szak, amikor megtanultam a kimon�m helyes visel�s�t, a hajam berak�s�t, valamint a sminkel�s m�v�szet�t. A feh�r p�dert�l egy ideig t�ssz�gtem, de lassan hozz�szoktam. Boldogabb lenn�k n�lk�le, de el kell viselnem. A csal�dom�rt mindent! Nem fog egy kis p�der elt�ntor�tani. A szemeim sz�nnel h�ztam ki, a sz�m pedig v�rpiros volt minden este...

Folytat�s k�vetkezik...