Senki sem halhat meg

Ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi, egy teljesen átlagos nap volt.

-         Szia Anya! Akkor átugrom egy időre a középkorba! – kiáltott Kagome az ajtón túl

-         Persze drágám! Vigyázz magadra! – szólt vissza az anyja

-         Meglesz!

Elindult a kút felé, majd mikor már a középkorban járt, megkereste Inuyasháékat. Inuyasháék Kaede anyónál pihentek. Akarom mondani, csak a többiek, mert egy valaki hiányzott a sorból: Inuyasha.

-         Sziasztok! Hogy vagytok?

-         Köszönjük jól! – válaszolt egy emberként a csapat – Kérsz valamit enni? Tessék! Itt egy alma! Nagyon friss! Most szedtem! – szólt Sango.

-         Köszönöm! Inuyasha már megint hol van? – kérdezte kérdőn Kagome.

-         Elment púzni – válaszolt Shippou a hasát fogva a röhögéstől.

Kagome ebben a pillanatban szemen köpte Mirokut azzal az almadarabbal, amit készülőben volt lenyelni. Ezután még hosszú percekig köhögött, már a könnye is csurgott.

-         Felvilágosításképpen már 5 napja székrekedése volt szegénynek, majd adtam neki egy erős gyógyfüvet, amitől már 2 napja egyfolytában szarik – mondta Kaede kioktatóan – talán túl sokat vett be a gyógyfűből. Nem kellett volna annyi makkot ennie, mikor Shippou megkínálta

-         Értem. – szólt Kagome vigyorogva.

Már a 3. napja vándoroltak ékkő után, de útjukat jelentősen lassította, h Inu félóránként megállt egy bokornál, és szagmintát hagyott. Egyszer csak szembe jön Sesshomaru, akinek hasonló problémái voltak, csak neki nem folyékony, hanem gáz halmazállapotú. (de ide visszatérünk később)

-         Küzdj meg velem Inuyasha!

-         Egy pillanat – válaszolt vissza Inuyasha bátyjának – Kagome, nincs nálad véletlenül WC-papír?

-         Már az összeset elhasználtad, a tartalékom is kifogyott!

-         Upsz… Na mindegy, akkor jó lesz Shippou is…

Szegény Shippou szívrohamot kapott, amikor meghallotta Inuyasha szavait. Hál’ istennek nem volt eszméleténél, mikor borzalmas dologban volt része…

Na szóval térjünk vissza a csatához.

-         Kész vagyok ellened kiállni Sesshomaru! – szólt Inuyasha.

-         Rendben! Akkor kezdem is!  Nesze! – és egy akkorát púzott, hogy Jaken kirepült a világűrbe, és még a modern Tokióban is hallották. Inuyasha barátai mind halálukon voltak Sesshomaru mérges bűzétől.

-         Inuyasha! Választhatsz: vagy ideadod nekem a Tessaigát, vagy meghalnak a barátaid a bűzömtől! (gonosz vigyor)

Hirtelen belép Vágó István a Legyen Ön is Milliomos zenéjével (tűűű tűűű, tűűű tű tű tű tű tűűű). Inuyasha eltöpreng… Pár perc múlva:

-         Kérhetném a közönség segítségét?

-         Hogyne! Kérem nyomják meg az A gombot, ha Tessaiga, a B gombot, ha Inuyasha barátai…

A végeredmény Inuyasha barátai lett. (Vágó kivonul a zenéjével együtt.) Sesshomaru elballagott a Tessaigáról lemondóan…

Így történt, hogy Inuyasha és barátai megmenekültek, bár még mindig hatása alatt voltak a Sesshomaru érte traumának … Shippou szegény nagyon rossz lelki egyensúlynak örvendhet, mivel egyszer WC-papírként szolgált,  egyszer Sesshomaru bűze fektette le a földre…