Ezt a fanfictiont Kagome fanoknak aj�nlom.

Egy az igaz szerelem I. - Kagome Eml�kei

M�r lassan k�t hete, hogy Kikiyo meghalt. Naraku v�gzett vele. Inuyasha bossz�t esk�d�tt, de valahogy m�gis jobban �rezte mag�t. Ugyan Kagom�nak nem vallotta be m�g �rz�seit: tudta, hogy Kikiyo nincs t�bb� �s nem is hi�nyzott neki annyira. Kagome mindent feledtetett vele, �s egyre jobban �rezte, hogy ha Kagom�t vesztette volna el, nem lenne �rtelme �let�nek.

A kis csapat folytatta �tj�t kelet fel�, mert arra sejtett�k Naraku kast�ly�t. Kisebb-nagyobb veszeked�sekkel meg�szt�k az eddig megtett utat. Ahogy mennek egyszer csak Kagome felki�lt:

• �kk�szil�nkot �rzek arra! – s kez�vel a mellett�k h�z�d� erd�re mutat.
• Akkor menj�nk! – ki�ltotta Inuyasha �s h�t�ra vette a l�nyt.

Miroku, Sango, no meg Sippo Kirara h�t�n utaztak, m�g el nem �rt�k a szellemet. A sz�rny maga hatalmas volt, lila b�r�t fekete foltok tark�tott�k. Arc�n k�t m�regcs�kot viselt. Mikor �szrevette a vend�geket �gy sz�lt:

• Nocsak, nocsak m�r �gy is kezdtem unatkozni- azzal v�gig m�rte a t�rsas�got, akik m�r k�sz�l�dtek az �ssze�tk�z�sre.
• H�t sajn�lom, de nem lesz sz�rakoztat� ez a harc, legal�bbis sz�modra nem. – k�pte oda Inuyasha a monstrumnak.
• De felv�gt�k a nyelved korcs, mert ugyeb�r az vagy. – viszonozta a kedvess�get a szellem.

Inuyasha a korcs sz� hallat�n nagyon feld�h�d�tt �s neki esett a hat m�teres �ri�snak, de az k�nnyen blokkolta a t�mad�st. Ekkor Sango vetette be a m�r j�l ismert csontt�r�t. A szellemet annyira hirtelen �rte a t�mad�s, hogy s�lyosan megsebes�lt. El akart menek�lni, de ezt a szerzetes nem hagyhatta, a var�zs c�dul�ival megb�n�totta a sz�rnyet, �gy Inuyasha k�nnyen leter�tette a sz�lbord�val. Az �tk�zet kimer�t� volt. Mindenkit sz�rnyen lefoglalt a l�ny elpuszt�t�sa �s csak akkor vett�k �szre, hogy Kagome elt�nt, csak a t�sk�ja maradt ott. Inuyasha eszeveszett ord�t�sba kezdett:

• Kagome, KAGOME!
• Nyugodj meg Inuyasha, ezzel nem m�sz semmire. - pr�b�lta lecsit�tani Miroku.
• �rzed az illat�t? – k�rdezte Sango.
• V�rjatok. – torpant meg – Arra! – felkapta Kagome t�sk�j�t �s elindult.

Sok�ig futottak, m�g, egy foly�ig nem �rtek. Ott Inuyasha elvesztette a sz�m�ra oly finom illatot.

• Kagome - suttogta.
• Itt t�borozzunk le bes�t�tedett. Holnap tov�bb indulunk, de most nem tehet�nk semmit. –sz�lt Miroku Inuyasha v�ll�ra t�ve kez�t – �n meg�rtem. –mondta, de ezt m�r csak suttogva, hogy csak Inuyasha hallja.

�gy teh�t t�bort vertek �s nem sok�ra el is aludtak, kiv�ve Inuyasha.

• Nem akarlak elvesz�teni – mondta csak �gy mag�nak. S f�jdalmas tekintettel a messzes�gbe r�vedt.

Reggel Kagome egy ismeretlen helyen �bredt nem eml�kezett hogyan ker�lt ide, tulajdonk�ppen semmire sem eml�kezett. K�r�ln�zett egy gy�ny�r� szob�ban volt. Maga egy �gyban fek�dt, egy mesesz�p ruh�ban, amely bord� sz�n� volt, a szeg�lyek arany c�rn�val voltak kiszabva, a ruha ujjai t�lcs�rben v�gz�dtek, ami �tl�tsz� f�tyolb�l k�sz�lt. Egyszer csak zajt hallott kintr�l. Egy n� l�pett be. �ben fekete haja kontyba fogva k�t tollal d�sz�tve remek�l mutatott. Szeme piros �rnyalatban izzott. R�n�zett Kagom�ra, majd megsz�lalt:

• Kagome, h�t jobban vagy? –
• Ki az a Kagome �s te ki vagy? – k�rdezte a l�ny kicsit megszeppenve.
• H�t nem eml�kszel? – sz�lalt meg a n� – Te vagy Kagome. �n pedig a legjobb bar�tn�d vagyok, Kagura. –tette hozz� megj�tszott szomor�s�ggal.
• Bocs�ss meg, nem tudom mi�rt, de semmire sem eml�kszem! – mondta a l�ny megb�n�an Kagura szomor� arc�t l�tva.
• Semmi baj, de most �lt�zk�dj fel! – mosolygott Kagura
• De h�t fel vagyok. – �rtetlenkedett Kagome
• Nem, az csak h�l�ruha. – azzal kivett egy feh�r kimon�t �s egy piros nadr�got, majd Kagome el� tette.

Megv�rta, am�g a l�ny fel�lt�zik, �s megcsin�lta a haj�t. Mire k�sz lettek Kagome pontosan �gy n�zett ki mint Kikiyo. J�l �lt neki a miko ruha Kagura intett Kagom�nak, hogy k�vesse. M�r el�g r�g �ta mentek a hatalmas kast�lyban, amikor Kagura befordult �s bement egy ajt�n. Kagome k�vette. Amint bel�pett a terembe a f�rfi, aki eddig ott �lt felpattant �s �t�lelte Kagom�t. Ebbe a l�ny bele is pirult, de csak ennyit mondott:

• Te ki vagy? -
• H�t nem ismersz meg szerelmem? – k�rdezte csal�dottan, majd folytatta – Naraku a jegyesed.
• Nem eml�kszik semmire. – v�gott k�zbe Kagura
• Szerelmem te vagy a Misima kl�n hercegn�je, a jegyesem. �n Kagewaki herceg vagyok a Kimiy kl�nb�l, de a bar�taim csak Narakunak sz�l�tanak. – azzal �jra �t�lelte Kagom�t aki megborzongott ez�rt sz�lt Kagur�nak, hogy k�s�rje vissza a szob�j�ba.

�gy is t�rt�nt. Kagome beled�lt az �gy�ba �s a nap tov�bbi r�sz�ben csak gondolkodott a hallottakon, v�g�l elaludt.

Miut�n Kagura elk�s�rte a l�nyt a szob�j�hoz visszament Narakuhoz. Naraku �gy sz�lt:

• Remek sz�n�szn� vagy. Kagome mindent elhitt. Siker�lt a felejt� var�zslat. –
• Mi a terved azzal a lib�val? – k�rdezte a sz�lboszork�ny
• NEM LIBA! – m�g maga Naraku is meglep�d�tt saj�t felindul�s�n, kicsit lehiggadott, majd folytatta – Meg�letj�k vele Inuyash�t �s megkeress�k a szil�nkokat, egy csapatk�nt. –
• Milyen lelem�nyes! – h�zta ravasz mosolyra a sz�j�t Kagura
• Szerintem el�g f�jdalmas Inuyasha sz�m�ra, ha l�tja, hogy a szeretett n� az �n feles�gem. Nem gondolod? – majd felhallatszott a m�r ismer�s gonosz kacaj.

K�s�bb Naraku megl�togatta Kagom�t. A l�ny �lt az �gy�ban �s gondolatban messze j�rt. Nem zavarta meg csak n�zte “olyan gy�ny�r�” gondolta mag�ban. Kagome el�tt megjelent egy k�p: Egy f�t l�tott, amihez egy ny�l hozz�szegezett egy fi�t. A fi� olyan ismer�s volt sz�m�ra. Ez�st�s haja �s k�t �des kutyaf�le volt. Piros ruh�t viselt. A fi� megmozdult… De ekkor a l�ny felriadt. Mag�n �rezte valaki kez�t. H�trafordult �s Narakuval n�zett farkasszemet. Majd a f�rfi megsz�lalt:

• Hogy vagy kedvesem? -
• J�l. – hazudta Kagome, aki idegennek �rezte Narakut.

Naraki k�zelebb hajolt a l�nyhoz, hogy megcs�kolja. Maga se tudta mi�rt, de vonz�dott Kagom�hoz. A l�ny �szrevette a cs�kk�s�rletet �s elfordult. Naraku vette a lapot, megfogta a l�ny karj�t �s mag�hoz r�ntotta, megcs�kolta, de Kagome ell�kte mag�t�l a feld�h�d�tt fi�t.

• M�g ne! – mondta remeg� hangon Kagome.
• Rendben annyi id�t kapsz, amennyit csak akarsz. – v�laszolta a fi� m�r lehiggadva.

Adott egy j��t puszit a l�nynak, majd kicaflatott a szob�b�l. D�h�s volt �s zaklatott nem �rtette mi�rt nem tud meg�lljt parancsolni �rzelmeinek.

Gondolatmenet�t l�ptek zaja zavarta meg. Kanna volt az.

• Mi az Kanna mutatni akarsz valamit? – k�rdezte a szellem.

Kanna nem felelt csak kiny�jtotta t�kr�t. Naraku belen�zett �s felfedezte benne Inuyash�t, ahogy k�zel�t a palot�hoz.

• Milyen messze vagyunk m�g Inuyasha? – k�rdezte Miroku.
• K�tnapnyira. De ez nem tetszik nekem. Naraku sz�nd�kosan sziv�rogtatta ki a szag�t. Csapd�ba akar minket csalni…
• �s Kagome a csali. – fejezte be Sango

“Jaj Kagome, csak ne essen semmi bajod” – gondolta Inuyasha

Ek�zben m�r Naraku palot�j�n�l j�rt valaki, akire senki nem sz�m�tott: Sesshoumaru. Meg�rezte Naraku b�z�t �s neki is volt egy kis elsz�molni val�ja a szellemmel. Mikor Naraku �szrevette a nem v�rt l�togat�t, azt gondolta kipr�b�lja Kagome erej�t, v�g�l is am�g az � “jegyese” engedelmeskednie kell. Sz�lt Kagom�nak, hogy itt van az a szellem, aki meg�lte az �desapj�t, �s ha akarja, bossz�t �llhat rajta. Kagome e szavak hallat�n kirohant �j�val �s p�r ny�llal. �s Narakuval elindult az erd� fel�. K�s�bb kirajzol�dott el�tt�k egy alak. Haja h�feh�r, f�lei hegyesek, szeme mely semmilyen �rzelmet nem t�kr�z�tt aranys�rga sz�nben t�nd�k�lt. Ruh�j�n p�nc�lt viselt.

• � az, aki meg�lte m�lyjen tisztelt ap�dat! – mutatott Sesshoumarura

Kagome kifesz�tette a nyilat, de nem l�tt. Valami vagy valaki bel�lr�l azt s�gta neki: HAZUDIK! Naraku s�rgette Kagom�t, majd mikor megl�tta, hogy a l�ny el�jul maga rontott Sesshoumarunak. Sesshoumaru s�lyosan megs�r�lt, de Naraku sem �szta meg. V�g�l bel�tta, most nem gy�zhet �s �gy ink�bb elmenek�lt. Sesshoumaru a f�ld�n fekv� m�g mindig �jult l�nyra n�zett. Az nem mozdult. Sesshomaru felvette �s elvitte t�borhely�kre, ahol Rin m�r szaladt is fel�j�k.

• Sesshoumaru-sama! – most kicsit megtorpant, Kagom�t n�zte – ki ez a gy�ny�r� l�ny? Egy miko? – k�rdezte
• Nem. Csak a ruh�ja. – felelte t�m�ren Sesshoumaru, mert tudta, hogy ez a l�ny Inuyash�val utazott �s csak az�rt hozta �l, hogy ezzel d�h�tse �ccs�t.

Ekkor megjelent Jaken is �s megd�bbent arccal n�zett a l�nyra. Tekintet�t rajta felejtette.

• Mi az Jaken, csak nem tetszik? –k�pte oda Sesshoumaru, majd a l�nyt lefektette a t�z mell�.

Rinhez fordult:

• Menj aludni! – mosolygott a l�nyra

Majd Jakenhez fordult:

- Ne hagyd elmenni! – morogta

Azzal elt�nt az erd� rengeteg�ben.

• Milyen messze vagyunk m�g? –tette fel a k�rd�st imm�r sokadj�ra Miroku.
• Nem! – borzadt el Inuyasha.
• Mi az? – k�rdezte Sippou agg�dva.
• Elvesztettem a szagot!

***

Kagome megint ismeretlen helyen �bredt �s ezt meg is jegyezte mag�nak. Fel�lt �s sik�tott egyet. Jaken aki eg�sz este mellette �lt �s figyelte most zavarban volt, hogy a l�ny megijedt t�le.

Ekkor Sesshoumaru bukkant fel a semmib�l. Kagome az ismer�s arc l�tt�n ord�tva rohant oda hozz�:

• Varangy, VARANGY! – �s �t�lelte Sesshoumarut.

Nem tudta mi�rt teszi, hiszen � apja gyilkosa… de ezt val�j�ban � nem hitte el. Jobban b�zott Sesshoumaruban, mint a saj�t v�leg�ny�ben… m�rmint ha t�nyleg az, gondolta.

Sesshoumaru felszisszent. Kagome csak ekkor vette �szre mekkora f�jdalmat okozott az �lel�s�vel Sesshoumarunak. A l�ny, gondolkod�s n�lk�l felh�zta a fi� fels�j�t. A l�tv�ny sokkolta: egy hatalmas lyuk volt a f�rfi mellkas�n.

• Azonnal el kell l�tnom. – mondta, majd elszaladt.

T�z perccel k�s�bb egy halom k�dszerrel �s egy nagy v�d�r v�zzel t�rt vissza a legk�zelebbi falub�l. El akarta volna l�tni a szellem sebeit, de az nagy b�szk�n vissza utas�totta a haland� seg�ts�g�t. Arr�bb ment, de n�h�ny l�p�s m�lva el�jult �gy szabad utat hagyva a l�nynak. Rin ott vis�tozott, hogy most mi lesz, de miut�n Kagome ell�tta a szellem s�r�l�seit odament hozz� besz�lgetni:

• Szia mi a neved? – kezdem�nyezett bar�ts�gosan Kagome.
• Rin. – mondta kicsit megszeppenve a kisl�ny – �s a tied? –
• Kagome vagyok, de m�sra nem eml�kszem. -
• Mi�rt nem? –k�rdezte �rtatlanul
• Nem tudom. – majd elmes�lte a Narakuval t�rt�nteket…

Ezt mind nagyon j�l halotta Sesshoumaru is, aki m�r fel�bredt �s sokkal jobban �rezte mag�t, h�la Kagom�nak. Odament a k�t besz�lget� l�nyhoz:

• K�sz�n�m. – b�kte ki nagy nehezen
• Nincs mit. �n k�sz�n�m, hogy elhozt�l magaddal. – mosolygott Kagome.

“Milyen sz�p �gy.” - gondolta Sesshomaru.

A nap h�tral�v� r�sz�ben utaztak. Sesshomaru hirtelen meg�ll, felszegi fej�t, majd beleszagol a leveg�be:

• Inuyasha -
• Hogy ki? –�rtetlenkedett Kagome, de a szellemnek nem volt ideje v�laszolni, mert el�tt�k egy alak rajzol�dott ki.

Kagom�ben felvillant az a k�p, amit m�g Naraku kast�ly�ban l�tott. A fi� a jelenetb�l ott �llt el�tte.

• Kagome j�l vagy? – k�rdezte a hanyou
• Te ki vagy? – lep�d�tt meg Kagome �s m�g egyszer v�gigm�rte a fi�t, majd el�jult.

Sesshoumaru �s Inuyasha is odarohant Kagom�hoz. Agg�dtak �rte, M�g Sesshoumaru is, de nem �gy, mint Rin�rt ez m�s volt.

• Mit tett�l vele? - �v�lt�tte mag�b�l kikelve Inuyasha.
• �n a helyedben ezt Narakut�l k�rdezn�m. – felelt Sesshoumaru.

Ekkor befutott a kis csapat t�bbi tagja is. Myoga fel sikkantott:

• Kagome egy felejt� b�b�jjal �tkozt�k meg. Val�sz�n�, hogy ez Naraku volt. M�g egy ideig nem t�r mag�hoz, harcol, hogy visszaszerezze az eml�keit. Amikor megl�tta Inuyasha �rfit, biztos felt�rtek az eml�kei. Azt javaslom, vigy�k valami biztons�gos helyre. –

Mindenki agg�dott Kagom��rt, elvitt�k Kaede any�hoz, aki �polta. Este fel� Kagome mag�hoz t�rt. Megd�bbenve l�tta, hogy Inuyasha �s Sesshoumaru ott �lnek, �s �t figyelik.

• Kagome, h�t j�l vagy? – aggodalmaskodott Inuyasha.
• Igen, m�r eml�kszem. – ekkor Sesshoumaru szem�be n�zett, az aggodalmat t�kr�z�tt.

Sesshoumaru fel�llt, kiment a kunyh�b�l. Utolj�ra m�g visszan�zett a l�nyra, majd elment. Inuyash�nak nem tetszett, amit l�tott. B�tyja szem�ben szerelemet, gyeng�ds�get �s zavart fedezett fel, de nem akarta ezt elmondani Kagom�nak.

• Inuyasha. – suttogta a l�ny.

Inuyasha egyb�l r�n�zett �s �t�lelte, szorosan mintha soha t�bb� nem akarn� elengedni.

• �gy f�ltem, hogy elvesz�telek. -
• Inuyasha -
• Szeretlek –
• �n is. – ajkuk forr� cs�kban �rt v�get.

Egym�sra n�ztek, �s csak mosolyogtak. Milyen r�g v�rt�k m�r ezt a pillanatot. Az els� cs�kot.

M�snap boldogan �bredtek fel egym�s karj�ban, de mivel nem akart�k, hogy ez a pillanat elsz�lljon nem mozdultak. Nem tudt�k mikor lehetnek �jra �gy egy�tt. Miroku �s Sango l�pett be kunyh�ba. Inuyasha �s Kagome elpirult �s t�volabb h�z�dtak egym�st�l.

• J� reggelt, l�tom m�r jobban vagy, �r�l�k. – mondta Miroku.
• J�ssz f�r�dni? - Tette fel a k�rd�st Sango, hogy elterelje a sz�t.
• Persze! – felelte Kagome.

Azzal a k�t l�ny elindult a t�hoz. Levetk�ztek �s belevetett�k magukat a v�zbe. Ek�zben Miroku Inuyash�t faggatta:

• Na, mi t�rt�nt? – k�rdezte ravasz mosollyal.
• Semmi. – felelte higgadtan Inuyasha.
• Ne mond m�r egym�s karj�ban �bredtetek. -
• Megcs�koltam. –
• ENNYI?-
• Ennyi, m�gis mire gondolt�l!? - majd egy akkor�t adott a szerzetesnek, hogy annak mad�rk�k repdestek a feje k�r�l.

Ekkor betoppant a k�t l�ny. Kagome imm�r az iskolai egyenruh�j�ban, amit a t�sk�j�b�l hal�szott ki. Egyb�l tudt�k mir�l van sz�. Lassan �tra keltek, elk�sz�ntek Kaed�t�l. Nem mentek sokat Kagome felki�lt:

• �kk�szil�nk nagy sebess�ggel! – alig, hogy ezt v�gig mondta Kouga jelent meg.
• Szervusz Kagome Hogy va… - de nem tudta befejezni a mondat�t, mert Inuyasha ott termett �s a l�ny el� �lt v�delmez�l�g.
• Mit keresel itt ordas? -
• �, korcs, most nincs id�m veled foglalkozni. – �s amilyen gyorsan j�tt, �gy el is ment.
• Nyugodj meg Inuyasha nem t�rt�nt semmi. – pr�b�lkozott Kagome.
• M�g, hogy semmi az a r�hes farkas… - de nem fejezte be a mondatot, meg�rzett valamit – Sesshoumaru
• Mi? – k�rdezt�k a t�bbiek d�bben, de Kagome nem merevedett le egyb�l rohanni kezdett a s�r�lt Sesshoumaruhoz.
• Inuyasha n�zd! – mutatott oda:

Kagome ell�tta a szellem s�r�l�seit. Mikor Inuyasha�k oda�rtek a l�ny, k�r�n tekintett v�gig a t�rsas�gon. Mire �k megfogt�k az al�lt Sesshoumarut �s elvitt�k egy t�hoz, ahol t�bort verhettek. Miroku �s Sango elment t�zif�t gy�jteni, Sippo m�r aludt. Inuyasha �rk�d�tt �s n�zte, ahogy Kagome ell�tja b�tyja s�r�l�seit. Miut�n a l�ny v�gzett odab�jt Inuyash�hoz aki �t�lelte �s megcs�kolta. �gy aludtak el. Mikor Sango�k vissza�rtek nem keltett�k fel �ket mondv�n milyen aranyosak.

Reggel Kagome �bredt els�nek �s neki�llt kicser�lni a k�t�st a s�r�lt szellemen. Sesshoumaru felszisszent.

• Bocs�nat. – mondta Kagome – Mi t�rt�nt veled?
• Az nem �rdekes? -

Hossz� sz�net ut�n Sesshoumaru t�rte meg a csendet:

• Kagome… - kezdte – k�sz�n�m – ny�gte ki.
• Nem kell megk�sz�nn�d, sz�vesen seg�tek b�rmikor. - mondta mosolyogva Kagome.

A f�rfi fel�llt.

• Jaken m�r biztosan agg�dik. –mondta �s elt�nt a rengetegben.

Kis id� m�lva Inuyasha is felkelt, odament a l�nyhoz �tkarolta �s megcs�kolta, majd csak annyit mondott:

• Szeretlek!

V�ge… egyenl�re

K�vetkez� r�sz: R�gi bar�t