Ezt a fanfictiont Kagome fanoknak aj�nom.

Egy az igaz szerelem II. – R�gi bar�t

Lassan k�t h�t telt el az�ta, hogy Kagome ism�t vel�k van. K�zben mindenfel� mentek, �s ahogy ez v�rhat� volt Kagom�nak haza kellett mennie. Persze ez nem olyan egyszer�…

• Most nem sz�ksz meg el�lem! - hallatszott egy morcos fi� hangja.
• Inuyasha haza kell mennem, m�r r�g nem j�rtam otthon, biztos agg�dnak. –

Mivel a l�ny l�tta Inuyasha nem t�g�t, drasztikus m�dszert kellett alkalmaznia:

• Fekszik! – a fi� e sz�ra a f�ldnek v�g�dott �s nyekkent egyet.
• Mi�rt? – kesergett, de a l�ny m�r nem figyelt r�. Beugrott a k�tba.

Mikor kim�szott a k�tb�l m�r otthon volt. Bement a h�zukba, felbaktatott a szob�j�ba, majd neki �llt tanulni. Elnyomta az �lom. Reggel mad�rcsicserg�sre �bredt. “Elk�sek” – ord�tott mag�ban. Lerohant a l�pcs�n.

• Kagome te itthon vagy? – k�rdezte �desanyja.
• Tegnap j�ttem, csak m�r k�s� volt. – mondta, felkapta t�sk�j�t �s m�r rohant is a suliba.

***

• Elk�sett! –
• Eln�z�st tan�r �r. – mondta �s le�lt a hely�re.

Feln�zett majd d�bbenten vette �szre, hogy mellette egy �j di�k �l. Az megsz�l�tja:

• Szia az �n nevem Asuke. –
• Szia �n Kagome vagyok. – mutatkozott be kicsit megillet�dve.
• Gy�ny�r� n�v ak�rcsak a visel�je. – mosolygott a fi�.

Kagome ebbe a kijelent�sbe belepirult, fura �rz�se volt a fi�val kapcsolatban. �rzett valamit, de nem tudta, hogy mit. A t�bbi tan�t�si �ra alatt nem igaz�n besz�lgettek.

Telt az id�, kicsengettek az utols� �r�r�l is. Kagome a bar�tn�ivel besz�lgetett:

• Milyen helyes Asuke, te m�zlista. – n�zett irigykedve Eri Kagom�ra.
• Ez is t�ged sz�rt ki. – f�zte tov�bb Yuka.
• Ezt meg honnan veszitek, csak bemutatkozott. – menteget�z�tt Kagome.
• Rajtad k�v�l m�g senkivel sem besz�lt. –magyar�zta Ayumi.

Kagome, hogy elszabaduljon bar�tn�i vallat�s�r�l, azt mondta: f�j a mellkasa �s elrohant.

A tov�bbi h�rom nap is hasonl� b�kokkal telt el Asuke r�sz�r�l, ami Houjonak fel is t�nt. F�lt�keny volt, de nem mutatta.

Kagom�nak vissza kellett mennie a k�z�pkorba. Inuyasha m�r t�relmetlen�l v�rta, hi�nyzott neki a l�ny. Mikor meg�rezte a l�ny finom illat�t m�r indult vissza a Kaeld�hez. Tudta Kagome odamegy els�nek.

D�lut�n elindultak �kk�szil�nkokat keresni. M�r j� ideje mehettek, mikor Kagome felki�ltott:

• �kk�szil�nkot �rzek! –
• Gyer�nk! – vette komolyabbra a figur�t a kis csapat.

Mire oda�rtek sz�rny� l�tv�ny fogadta �ket. Minden�tt halott emberek. A falu k�zep�n egy hatalmas szellem. Szeme pirosan izzott, egy pillanatra megh�kkent:

• Kagome. – suttogta, de Inuyasha �rz�keny f�lei m�g hallott�k.
• Hogy? – n�zett �lesen a hanyou. – Honnan ismered?

Sango�k �rtetlen�l n�ztek Inuyash�ra. A d�mon csak �llt ott, nem t�madott, csak �llt.

• Valami nem stimmel, nincs v�rszaga. – mondta Inuyasha. – Nem � volt. “Az illata olyan ismer�s” - gondolta

A szellem kihaszn�lta Inuyasha t�tov�z�s�t �s elfutott. Ekkor jelent meg Naraku �s az a g�nyos kacaj, ami mindig k�rbelengte. A kis csapat nekirontott. Naraku sorra v�dte ki a csap�sokat. Mindenkit harck�ptelenn� tett. M�r csak Kagome volt h�tra. Meg�llt el�tte, csap�sra k�sz�tette karj�t, de nem t�madott, csak �llt �s a szem�be n�zett, majd elfordult, el�t�tte mag�t�l a l�nyt, hogy az a f�ldre esett, de nem lett komolyabb baja. Amilyen hirtelen j�tt, �gy t�vozott is. Sok�ig em�sztette a gondolat, hogy mi�rt nem v�gzett vele.

Kagome nagy nehezen felt�p�szkodott. Odafutott a t�bbiekhez �s sz�lt Kirar�nak, hogy vigye �ket Kaelde any�hoz.

Mikor oda�rtek Kaede ell�tta a sebeiket. Sippo m�r nagyon agg�dott, f�l-le m�szk�lt. Kaede elk�ldte a l�nyt, gy�gyn�v�nyeket szedni, mert m�r fogy�ban volt a k�szlet.

Kagome m�r vagy f�l �r�ja barangolt az erd�ben, j� messzire j�rt m�r a falut�l. Ekkor egy f�rfi ugrott be el�. Kagome megijedt, megpr�b�lt kiutat keresni, de beker�tett�k. A vez�r el�l�pett:

• Nem is olyan rossz zs�km�ny. – m�regette a f�lelemmel teli l�nyt – Magunkkal vissz�k! –
• Nem visztek ti engem sehov�! – r�ngat�zva pr�b�lt kiszabadulni a k�t bandita szor�t�s�b�l, �m azok nem engedtek.
• Milyen b�tor. – majd pofonv�gta a l�nyt.

Kagome a k�p�be k�p�tt, ellenezte ezt a viselked�st, de undorodott az alakt�l �s ezt sz�v� is tette.

• No l�m csak. - mondta higgadtan a rabl�vez�r let�r�lve arc�t �s intett h�veinek, hogy induljanak.

T�bort�z �g, nagy a j�kedv. Sok f�rfi dalol�szik, hiszen a zs�km�ny t�m�rdek, gondtalanok. Egyszer egy m�ly �mde l�gy hang sz�lal:

• M�g szak�t! -

Egy l�ny ballag oda l�b�n l�nc, kez�ben egy kancs�. Megvet�en n�z le a f�rfira, aki az im�nt a szak�t k�rte �s �nt neki. A f�rfi elmosolyodik. R�csap egyet a l�ny fenek�re. Az visszafordul, �s egy pofonnal jutalmazta volna a fenek�t �rt tal�latot, de kez�t megfogt�k miel�tt c�lt �rt volna, �s gyomron r�gt�k. A l�ny t�rdre rogyott, de nem s�rt, nem adta meg ezt az �r�m�t a bandit�knak. Fel�llt, hogy v�ghez vigye tev�t, de a vez�r megr�ntotta a l�ncot, aminek v�ge a l�ny l�b�hoz volt k�tve. �jra a f�ld�n tal�lta mag�t, de most meg sem pr�b�lt fel�llni. T�l f�jdalmas lett volna neki. A f�rfi odal�pett hozz�, haj�n�l fogva felh�zta. Er�vel megcs�kolta, majd a f�l�be s�gta:

• Tudd, hogy hol van a helyed! – nevetett – Ugye Kagome a neved? -
• Undor�t�, mocskos f�reg! – ny�gte Kagome.
• T�l b�tor vagy! – majd ism�t a porba l�kte a l�nyt.
• Ez az, a dics� Hatami! – ki�ltott egy r�szeg katona.

A t�bbiek ezen csak r�h�gtek. Lassan mindenki elaludt. Az �jszak�ban csak egy zaj hallatszott. Kagome volt az, aki buzg�n pr�b�lta leverni l�ncait egy nagyobb k�vel. Halk volt, de nem el�gg�. A f�rfi fel�llt, oda lop�dzott a l�nyhoz �s megsz�lalt:

• Ne is pr�b�lkozz. T�rhetetlen, s�rk�nyfogb�l k�sz�lt. – k�zelebb hajolt Kagom�hoz, most nem az-az er�szakos bandita volt, hanem gyeng�d �s kedves hangon sz�lt a l�nyhoz.

Kagome m�r k�sz�lt egy �jabb �t�sre, de nem j�tt, Hatami csak �lt mellette. Levette kimon�j�t, �s a l�nyra ter�tette, mert az, libab�r�s volt.

• Mit csin�lsz? – lep�d�tt meg Kagome
• F�zol nem? –
• Nem szorulok r�d, majd f�lrel�kte a meleg ruhadarabot.

Nehez�re esett megv�lnia t�le, mert t�nyleg nagyon f�zott, de a b�szkes�ge el�bbre val� volt.

• Nem gondolod, hogy el�ny�dre v�lna, ha nem j�tszan�d meg itt a harcos amazont. T�r�keny vagy. –
• A bar�taim �rtem j�nnek �s elvisznek innen. – nyugtatta mag�t Kagome, de � maga is tudta, hogy Inuyash��knak s�lyos s�r�l�seik vannak. �gyhogy m�g egy darabig itt marad.
• A bar�taid? Feh! Akkor m�rt akarsz megsz�kni, hiszen bar�taid �gy is-�gy is �rted j�nnek? – h�zta ravasz vigyorra a sz�j�t. – Mindenesetre ameddig itt maradsz, megjegyzem ez egy huzamosabb id� lesz jobb, ha engedelmeskedsz. Mert ha feld�h�tesz meg�llek. Meg�rtetted! –

Kagome nem sz�lt, csak gyilkos pillant�st vetett a fi�ra.

• Nem is v�rtam m�st. – mondta Hatami, h�trad�lt �s n�zte a csillagokat.

Kagome m�g sok�ig �lt ott n�m�n. Hirtelen f�jdalom has�tott a fej�be. Olyan kimer�lt volt, hogy eld�lt, mint egy krumplis zs�k. Hatami gondoskodva felemelte a l�nyt a t�z mell� fektette oda, ahol � szokott aludni �s gondosan betakargatta.

Kagome fel�bred. Mindenki �t figyeli. Fel�ll, megszeppenve veszi �szre, hogy rajta van Hatami kimon�ja.

• �rn�, parancsol valamit? – k�rdezte az egyik bandita
• Tess�k? – riadt fel Kagome
• Kisasszony, �n a f�n�k asszonya. –
• HOGY MI? NEM, F�LRE�RT�S! �N NEM TUDOM MIT KERESETT AZ RAJTAM, NEM IS EML�KSZEM, HOGY KER�LTEM IDE! – kiab�lt d�h�sen a l�ny.

Ekkor megjelent Hatami:

• Ez a l�ny nem az asszonyom. �sszeesett, ez�rt fektettem oda. Ha meghalna, nem lenne, ki felszolg�lja a szak�t. – megint azon a kem�ny hangj�n besz�lt. – L�tom m�r j�l vagy, akkor indulhatunk tov�bb!

A k�cer�j elindult �s megint �gy b�ntak Kagom�val, mint egy csel�ddel. M�r j� ideje mehettek. Egy d�mon csapott le r�juk. M�r szinte mindenkit leter�tett, mikor a vez�r. Lev�gta a fej�t. Ezzel v�ge volt, de mindenki s�lyos s�r�l�seket szenvedett. Kagome v�gign�zett a band�n, akik f�lholtan hevertek a mez�n. Nem tudta mit tegyen, v�g�l �gy d�nt�tt ell�tja a sebes�lteket. Majdnem v�gzett, m�r csak Hatami volt h�tra. Odal�pett hozz�, let�rdelt mell�, bek�t�zte a sebeit. Az a kez�hez kapott. A l�ny ijedten n�zett a szemeibe.

• Mi�rt? – k�rdezte szaggatottan.

Kagome nem v�laszolt. Miut�n v�gzett leverte l�ncait Hatami kardj�val, felkapta t�sk�j�t, �s elindult. Nem tudta merre megy, vagy hov� lyukad ki, csak ment, ment magabiztosan.

Egy t�partra �rt. Gy�ny�r� l�tv�nyt ny�jtott. Madarak repkedtek mindenfel�, m�kusok j�tszadoztak a parton. Nagyon f�radt volt m�r �gy lefek�dt. Nyomban el is aludt.

Reggel mikor fel�bredt levetk�z�tt �s elment f�r�dni. M�r f�l �r�ja lubickolt a h�s v�zben, le�lt a t�ban ott ahol m�g kil�tszott a v�lla. �s gondolkozott:

“Vajon, hogy jutok innen haza. Azt sem tudom, merre induljak. Mellesleg nem lenne j� �jra �sszetal�lkozni Hatamival, ha egy darabban akarok maradni. Inuyasha… vajon, hogy lehet?”

Kagome nem is sejtette, hogy figyeli �t valaki. A bokrok k�z�tt egy ember figyelte, n�zte a l�ny kecses v�llait. Miut�n Kagome kim�szott fel�lt�z�tt. �jra frissen, elindult valamerre, b�zva a vak szerencs�ben. Nem ment sok�ig sik�t�st hallott. Elkezdett futni a hang fel�. Egy kisl�nyt pillantott meg, akit egy szellem �ld�z�tt. Felajzotta �j�t, c�lzott �s l�tt. A d�mon 1000 darabban �rt f�ldet. Kagome agg�dva odaszaladt a l�nyhoz. Megk�nnyebb�lve vette �szre nincsen semmi baja.

• Hogy h�vnak? – mosolygott a gyerekre.
• Sayonak. –
• Hol van a csal�dod? –

A kisl�ny nyugatnak mutatott. Kagome k�zen fogta �s elindult vele.

Fura volt egy szellemmel sem tal�lkoztak. 2 nap m�lva meg�rkeztek Sayo faluj�ba. Ott sz�tv�ltak, kicsit nehezen, mert megszerett�k egym�st. Kagome kapott �telt, mert megmentette Sayot. Aznap a faluban aludt, reggel eligaz�t�st k�rt:

• Mi nem tudjuk, de van a fogad�ban egy v�ndor s�lyos s�r�l�sekkel. Az tal�n tudna seg�teni. -
• K�sz�n�m. – azzal a l�ny elszaladt.

Berontott a fogad�ba. A f�n�k el is vezette az idegenhez. Kagome v�gign�zett rajta nagyon meglep�d�tt. Asuke volt az teljes �letnagys�gban.

• Tal�n valami baj van? – k�rdezte a f�n�k.
• Nincs, dehogy. – Kagome ell�tta a fi� s�r�l�seit.

K�s� este volt m�r Kagome virrasztott mellette, de v�g�l elaludt.

A fi� lassan kinyitotta a szem�t, megl�tta a m�r b�biskol� l�nyt, aki eld�lt. Betakargatta, �s m�g sok�ig n�zte, majd � is elaludt.

Reggel Kagome fel�bredt �s �szrevette, hogy Asuke �t figyeli.

• Mikor �bredt�l f�l? – k�rdezte.
• M�r r�g, de ez most nem fontos, hogy ker�lt�l a fogad�ba. Egy m�sik h�zban sz�llt�l meg. –
• Ezt tulajdonk�ppen �n k�rdezhetn�m, �s k�l�nben is honnan tudod, hogy m�shol sz�lltam meg, �s egy�ltal�n mi t�rt�nt veled. –
• M�r r�g �ta figyellek. – kezdte kicsit pironkodva – Am�g a faluba �rt�l a kisl�nnyal �n meg�ltem az �tba ker�l� szellemeket. �gy szereztem a s�r�l�seket. �s hogy ker�ltem ide? Tulajdonk�ppen �n ide tartozom. F�lszellem vagyok, de Inuyash�val ellent�tben �nrajtam nem l�tszik meg. Nincsenek se kutyaf�leim, se semmi m�s. Ehelyett �t tudok v�ltozni. –
• Egy pillanat! Honnan ismered te Inuyash�t? – k�rdezte meglepetten Kagome.
• H�t… sz�val… R�gi gyerekkori bar�t. – v�laszolta Asuke kicsit f�l�nken.
• Hogy mi? – h�kkent meg Kagome.
• R�gen nagyon j� bar�tok voltunk mindig egy�tt j�tszottunk. De �tjaink sz�tv�ltak egy l�ny miatt. De err�l ink�bb ne besz�lj�nk. –

Kagome l�tta Asuke f�jdalmas pillant�s�t, �gy ink�bb nem er�ltette a t�m�t.

• �s hogyan ker�lt�l az �n koromba? –
• T�ged kerestelek. –
• De mi�rt? Egy�ltal�n honnan ismert�l engem. Suli el�tt nem l�tt�l. –
• Inuyash�val utazol. Meg akartam l�togatni, amikor egyed�l volt, de akkor megjelent�l te… - nem fejezte be ink�bb talpra sz�kkent. M�r nem is f�jtak a sebei, h�la Kagom�nak. �sszeszedel�dzk�dtek �s elindultak, mert �gy d�nt�ttek egy�tt mennek Inuyasha�khoz.

M�r mehettek egy ideje, eg�sz j�l kij�ttek. Asuke b�kokkal kedveskedett, az erre elpirul� l�nynak. Egyszer csak Asuke megsz�lal:

• D�monszagot �rzek. –
• Sz�val te is kutya vagy. –
• Igen, de ez most nem l�nyeg. B�jj el gyorsan. –
• Dehogy is! �n is harcolok! –
• Nem f�ltelek. Ismerem az illet�t.

Kagome erre megh�kken: “J�l hallottam?” Nem volt ideje ezen gondolkozni, mert m�r meg is �rkezett a szellem. Nem volt se hatalmas, se r�miszt� �gy n�zett ki, mint egy ember. De �lt�zete el�rulta.

• Add �t a l�nyt! –

Asuke v�delmez�leg Kagome el� �llt. Nem volt semmi haszna. A szellem egy suhint�ssal arr�bb l�kte, neki egy f�nak, �gy eszm�let�t vesztette. A l�ny felismerte Hatami volt az a bandit�k vez�re. Kagome kifesz�tette �j�t, de valami hihetetlen sebess�ggel lefogta a kez�t.

• Naraku azt mondta, ne hagyjalak haszn�lni az �jat. –
• Honnan ismered te Narakut? – hallatszott a l�ny d�h�s hangja.
• A sz�vets�gese vagyok Hatami. – felelt hidegen, majd felkapta a l�nyt �s felemelkedett vele. Mik�zben az el�jult.

Mikor Asuke felkelt sz�rnyen f�jt a feje. M�r mindenre eml�kezett.

• Kagome… - mondta elhal� hangon.

Felugrott �s elindult Inuyasha�k fel� seg�ts�get k�rni. Mikor meg�rkezett nem fogadt�k valami sz�v�lyesen, legal�bbis Inuyasha nem. A kis csapat m�r �ton voltak megkeresni Kagom�t. �pp t�zet raktak, mikor Asuke meg�rkezett. Inuyasha m�g most se ismerte fel.

• Ki vagy te? – morogta Inuyasha.
• Nincs most id�m erre. Kagom�t elrabolt�k. Meg kell menten�nk – hadarta.
• Kagom�t?! Honnan ismered? Te?! –

Nem folytatt�k tov�bb a vit�t, mert Sango �s Miroku lecsillap�tott�k �ket. Asuke mindent elmondott, bele�rtve a szerelmi r�szt is. Inuyasha erre sz�rnyen d�h�s lett.

• Kagom�t nem kapod meg. � az eny�m! – pattant fel. Mindenki �t n�zte, nem kis meglepet�ssel.
• Sz�val szereted. –
• �n, dehogyis! – kapott �szbe – � csak egy szil�nkdetektor!
• Akkor nincs semmi baj. Hisz ha te nem szereted… -
• Hagyd �t b�k�n! Hallod?! –

A vita m�g sok�ig folytat�dott, m�g elindultak megkeresni Kagom�t.

Kagome egy s�t�t helyen �bredt. Nem tetszett ez neki. K�t keze a falhoz volt l�ncolva. Maga t�rdelt de azt is el�g g�rcs�sen. Egy �rny jelent meg.

• L�m, l�m fel�bredt�nk? –

Naraku volt az.

• Hogy vagy? – k�rdezte, de nem �gy, mint akit t�nyleg �rdekelne. Sokkal ink�bb g�nyosan.
• Mi�rt hozatt�l ide? – mondta alig kipr�selve mag�b�l Kagome, mert el�g rossz b�rben volt.
• Na vajon mi�rt? – kacagott Naraku.

Ekkor l�pett a terembe Hatami. Oda�llt Naraku jobbj�ra �s v�gigm�rte a szenved� l�nyt. Az undorral n�zett r�.

• Bemutatom Hatamit. Ez meg itt… -
• M�r ismerj�k egym�st, ugye dr�g�m? – h�zta ravasz vigyorra a sz�j�t Hatami.
• Nem vagyok �n senkinek a dr�g�ja. F�leg nem egy ilyen felfuvalkodott, bek�pzelt alaknak nem, mint te! – ord�totta Kagome kicsit nagyobb lend�lettel, mint kellett volna, mert �les f�jdalom has�tott a fej�be.

T�rdre rogyott. Hatami tette ezt vele �s ezt Kagome is tudta, �rezte. Ugyan ez t�rt�nt akkor a banditkn�l.

• Kicsit harcias nem? – sz�lalt meg Hatami sz�rakozottan.
• De, t�ls�gosan is. – mosolygott Naraku.

De bel�l f�jt neki, hogy �gy kell l�tnia szerelm�t. �m, ezt nem mutathatta ki. Kem�nyen kell b�nnia vele.

• Most magatokra hagylak. – tette hozz� �s kiment a t�ml�cb�l.

Hatami megfogta a l�nyt �ll�n�l fogva �s felemelte.

• Mi az, cic�m, hat�ssal vagyok r�d? – k�rdezte g�nyosan.

A l�ny v�laszra sem m�ltatta, elfordult. Hatami m�g l�tta k�nnyeit. Ett�l m�g boldogabb lett.

• Csak nem vagyunk egy kicsit szomor�ak? – h�zta mosolyra a sz�j�t.

Kagome erre m�r nagyon d�h�s volt. Fogta mag�t �s olyan pofont lev�gott volna a fi�nak, de a l�ncok f�l�ton meg�ll�tott�k a kez�t.

• Ismer�s nem. Ezek ugyan azok a l�ncok, amiket a tolvajt�borban haszn�ltam, csak �n tudom levenni �ket. �gyes volt�l, a kardommal v�gtad el. Nagyon �gyes. –
• Mi�rt… Mi�rt volt�l bandit�kkal? Ha Naraku sz�vets�gese vagy, mi�rt �llt�l �ssze k�z�ns�ges bandit�kkal? A k�pess�geiddel m�r akkor is eltudt�l, volna vinni. Akkor mire kelletek a rabl�k? –
• Meg kellett, hogy b�zz bennem. Ez siker�lt is. De j�tt az a szellem… -
• Akkor csak ez�rt volt�l velem kedves, �rtem… - mondta kicsit keseredetten.
• M�rt mit gondolt�l, bel�d szerettem? – g�nyol�dott Hatami – Nem vagyok olyan, mint Naraku…
• Tess�k?! –
• Semmi ez nem fontos. Most az a l�nyeg, hogy az �n kezemben vagy. –

Lehajolt �s meg akarta cs�kolni a l�nyt, aki vadul r�ngat�zott. Hatami erre d�h�s lett. Ism�t f�jdalom nyilallt Kagome fej�be. Arc�n l�tsz�dott az a borzalmas k�n, amit most �t�l. Hatami �jra lehajolt hozz� �s a f�l�be s�gta:

• Meg is �lhetn�lek…
• M�rt nem teszed meg? – kekeckedett Kagome.

A fi� erre nem tudott mit felelni. M�g maga sem tudta m�rt nem �li meg a l�nyt.

• Narakunak kellesz. – h�zta ki mag�t.
• Igaz�n. Nem �gy t�nik. – mosolygott er�ltetetten Kagome.

� m�r tudta mi�rt nem �li meg. Hatami m�r nem n�zett a l�nyra. Nem akarta mutatni gyenges�g�t. Kagome r� mosolygott tiszt�n, cseppet sem megvet�en.

• Gyere ide, �lj le mell�m! –
• Hogy mi?! – lep�d�tt meg a f�rfi.
• Nem akarsz te engem meg�lni. Soha se akart�l. – felelt Kagome – Tudom. – tette hozz� szel�den.

A fi� tudta mire gondol. Bel�tta itt m�r nincs mit tenni. Ha tudja, h�t tudja. Le�lt mell�, nem sz�lt, csak bambult ki a vil�gba. Kagome lassan elaludt. Hatami r�ter�tette kimon�j�t �s eg�sz �jszaka gondolkozott.

Reggel, amikor Kagome fel�bredt mag�n �rezte Hatami tekintet�t. “Ez eg�sz este engem figyelt” – gondolta.

• J� reggelt! – kezdte Kagome
• Fel�bredt�l? – mondta kicsit mogorv�n Hatami.

M�g mindig azon r�gta mag�t, hogy szerethetett bele egy haland�ba. “De hiszen � nem is haland�, ann�l sokkal t�bb. Legal�bbis sz�momra.” Naraku jelent meg.

• L�tom, �sszemelegedtetek. –

Kagome erre visszadobta Hatami kimon�j�t a tulajdonos�nak. Naraku folytatta:

• Ma kiengedlek Hatamival. Ha itt tartalak fogva, meghalsz, miel�tt megzsarolhatn�m Inuyash�t veled. Aprop�, t�ged keres. Nagyon szerethet. – az utols� mondatot ink�bb Hataminak mondta, mintsem a l�nynak.

Hatami morgott egyet. Naraku elt�nt a s�t�tben. A fi� csettintett egyet a l�ncok, amik eddig Kagom�t fogva tartott�k most elt�ntek. A l�ny a csukl�j�t f�jlalva pr�b�lt fel�llni, de mindig �sszeesett. Hatami ezt l�tva �lbe kapta �s elsz�llt vele egy t�hoz.

• F�r�dj meg! –mondta
• Tess�k? – lep�d�tt meg Kagome.
• Tal�n nem hallottad? – goromb�skodott
• El�bb menj el! –
• Nem tehetem, �n vigy�zok r�d. –
• Menj el! �g�rem, nem sz�k�k meg. –

A fi� nagy nehezen mag�ra hagyta Kagom�t, aki levetk�z�tt �s megf�rd�tt. Miut�n v�gzett visszament Hatamihoz.

• Mit keresel itt? –
• Meg�g�rtem, hogy visszaj�v�k. –
• H�t nem gondoltam volna, hogy t�nyleg visszaj�ssz. –
• Akkor m�rt engedt�l el f�r�dni?
• Nem tudom. �gy �reztem ez a helyes. –
• L�tod �n is. –

Le�lt a fi� mell�. Aki m�lyen a szem�be n�zett. K�zeledett fel�, de nem �gy, mint m�skor. Megint gyeng�d volt �s kedves, mint azon az �jszak�n. Kagome elfordult. Hatami szem�ben f�jdalom csillant meg.

• N�zd, �n valaki m�st szeretek. – mondta Kagome sajn�lkoz�an.
• �rtem… Nem mintha azt rem�ltem volna, hogy megkedvelt�l… -
• Meg is kedveltelek, de nem �gy. – �s a l�ny egy puszit nyomott a fi� arc�ra, aki ebbe bele is pirult.
• J�n valaki! – pattant fel.
• Mi?! – �rtetlenkedett Kagome.

Ekkor megjelent a sz�nen Inuyasha �s Asuke. Valamivel k�s�bb a csapat t�bbi tagja is Kirara h�t�n. Kagome m�r rohant volna Inuyash�hoz, de ekkor megjelentek a l�ncok �s � orra bukott.

• Nem engedhetlek el. – mondta Hatami �s l�tszott rajta, hogy t�nyleg nem tehet m�st.
• Kagome! – ki�ltott Asuke �s m�r ott is termett Inuyash�val egy�tt. Ekkor olyasmi t�rt�nt, amire senki se sz�m�tott Asuke �tv�ltozott feh�r l�lekg�mbb� �s Hatamiba sz�llt.
• M�r hi�nyozt�l. – hallatszott m�g Asuke hangja, majd az is elhallgatott.

Hatami kivonta kardj�t �s elindult Inuyasha fel�.

• Nem b�nts�tok egym�st! – sik�totta Kagome.

Erre mindketten megtorpan. A l�nyra n�znek, aki k�r�l egy r�zsasz�n burok jelenik meg, �s csak n�vekszik. Hatamit egy fura �rz�s fogja el. �rzi, hogy bel�l dobog valami, a sz�ve. “Ezt Kagome tette, visszaadta a sz�vemet.” Amikor m�r mindny�jan a pajzson bel�l voltak Kagome �sszeesett �s el�jult.

• Te tetted ezt vele! – rohant Inuyasha a megszeppent fi� fel�, de az, gyorsas�g�hoz h�ven m�r Kagom�t vette karjaiba.
• Vigy�k el innen! – aggodalmaskodott.
• Gyorsan Kaeld�hez! – rohant oda Sango �s m�r vitte is a l�nyt Kirara h�t�n.

Mikor oda�rtek lefektett�k Kagom�t az �gyra. Kaede megvizsg�lta a l�nyt �s kiment jelenteni az eredm�nyeket:

• Semmi baja, csak kimer�lt. M�g pihennie kell. –

Mindenki megnyugodott �s elvonultak besz�lgetni. Inuyasha a lehet� legt�volabb h�z�dott Hatamit�l. Kis id� m�lva Miroku t�rte meg a csendet:

• �s te! – n�zett Hatamira – Mi�rt volt�l Kagome-sam�val?

A fi� mindent elmes�lt:

• … �s most, hogy visszakaptam a sz�vemet, m�r nem kell Narakunak engedelmeskednem. –
• M�r �rtem. Te lel�ncolod az emberek lelk�t. – b�logatott a szerzetes.
• Igen. –
• M�g egy k�rd�s: Mi t�rt�nt Asuk�val. -
• � a r�szem volt, a sz�vem. Csak Naraku lev�lasztotta. Most, hogy visszakaptam, m�r nem ir�ny�t.
• Ez eddig ok�, de mi t�rt�nt Kagome �s k�zted? – bukott ki Inuyash�b�l.
• Semmi. – n�zett f�jdalmasan Hatami..

Lassan elmentek aludni, mert m�r k�s�re j�rt. Inuyasha a l�ny mellett virrasztott eg�sz este �s csak mosolygott: “Semmi.”

Kagome kinyitotta a szem�t Inuyasha mosolygott r�. Odab�jt hozz� �s megcs�kolta.

• Annyira hi�nyozt�l. – mondta k�nnyes szemmel a l�ny.
• Nekem is. – �lelte �t szorosan a hanyou.

�gy �ltek m�g egy darabig azt�n kimentek. Ott m�r mindenki v�rta �ket. Miroku arc�n megjelent az a kaj�n vigyor, ez�rt kapott is a fej�re Sang�t�l. Hatami elb�cs�zott. Kagome visszament az iskol�ba, amit Inuyasha nem vett j� n�ven.

• Csak h�rom nap. Azt�n j�v�k vissza. – majd egy puszit nyomott a meglep�d�tt fi� arc�ra �s beleugrott a k�tba.

Amikor �t�rt. K�sz�nt csal�dj�nak, akik m�r v�rt�k. Kagome felment a szob�j�ba �s neki �llt tanulni, hisz nagyon le volt maradva. �gy teltek a napok. Mikor visszamenetre ker�lt a sor Kagome bepakolt �s m�r indult is a k�thoz. Beleugrott. Inuyasha m�r ott v�rta b�skomor arccal, de amint megl�tta a l�nyt sz�les mosolyra h�zta a sz�j�t. Visszat�rtek Kaeld�hez �s �tnak indultak, de Sippot ott hagyt�k. Kicsit szomor�ak voltak emiatt. De: “Kaland az �let, mire v�rjunk?”

Folytat�s K�vetkezik