A gy�gy�t�

11. fejezet: Ir�ny egy ismeretlen, �j vil�g

            Hikari t�voll�te alatt Sesshoumaru csapata nem sokat haladt., s�t egy�ltal�n nem. Rint �s Yakent elk�ldte a k�zeli faluba azzal az utas�t�ssal, hogy maradjanak ott, m�g nem megy �rt�k, de ne besz�ljenek r�la senkinek. Est�nk�nt rendszeresen megl�togatta a kisl�nyt �s meg�g�rte neki, hogy Hikari vissza fog j�nni, mivel Rin nagyon szomor� volt mi�ta elment. Ezzel is kicsit felvid�tva a l�nyt.

            Sesshoumaru napjait a k�tn�l t�lt�tte. Sokat gondolkodott Hikarin, nem vallotta be, de neki is hi�nyzott a l�ny �s v�rta mikor t�r vissza. Gyakran l�tta, ahogy Kagome, �ccse miatt megs�rt�dve elmegy, de p�r nap m�lva visszaj�n. Addig, pedig Inuyasha gyakran megy a k�thoz szomor�an, �s sok�ig ott marad.

            Sesshoumaru j�l v�lasztotta meg hely�t, �gy �ccse nem vette �szre, � maga, pedig nem fedte fel mag�t. Nem volt kedve a harchoz. Csak Hikarit v�rta, de nem j�tt.

            Egyszer el�fordult, hogy Kagome a szok�sosn�l is tov�bb nem j�tt vissza, v�g�l megjelent Inuyasha, �s a l�ny ur�n ment. Sesshoumaru ezen elcsod�lkozott b�r arc�n ennek jel�t sem lehetett l�tni.

            ~ Ha az �cs�m �t tud menni, akkor lehet hogy �n is. Amint visszaj�nnek, �tmegyek!~ hat�rozta el mag�t.

            Hamarosan Kagome �s Inuyasha vissza is t�rt, majd r�videsen elhagyt�k a falut csapatukkal egy�tt. Sesshoumaru m�g egy gyors l�togat�st tett Rinn�l, hogy lehet, sok�ig nem j�n vissza, de addig maradjanak itt.

- Elm�sz Hikari-chan�rt Sesshoumaru-sama?- k�rdezte Rin mire a d�mon b�lintott. - Szeretlek nagyuram!!! - �lelte �t Rin boldogan a nagy�r l�b�t, majd mikor elengedte a f�rfi m�r el is t�nt az erd�ben, mivel egy haland� k�zeledt�t �rezte.

            - Mit csin�lsz itt Rin? – k�rdezte egy id�s mikoruh�ba �lt�z�tt kedves any�ka.

            - K�pzeld Kaede any�! Megint lesz anyuk�m! – mosolygott a kisl�ny, mire az any� is elmosolyodott, majd visszat�rtek a faluba.

            Sesshoumaru hamar visszat�rt a k�thoz, majd nem is gondolkodott, r�gt�n beleugrott. Es�s k�zben k�k f�ny vette k�r�l, majd, mikor az elt�nt kiugrott a k�tb�l, �s meglepve tapasztalta, hogy egy kis szent�lyben tal�lta mag�t. Meglepve h�zta �ssze szem�ld�keit, majd az ajt�hoz l�pett �s elh�zta azt. Kintr�l sz�m�ra ismeretlen hangok �s szagok �rasztott�k el �rz�keit, amik n�h�ny pillanatra le is blokkoltak. Miut�n ism�t m�k�d�k�pesek lettek �rz�kszervei fintorogva a szagt�l �s kiss� f�jdalmas arccal a hangos zajokt�l l�pett ki a szent�lyb�l egy sz�m�ra furcsa h�z udvar�ra.

            ~ Mi a pokol van itt?! Mi ez az istenverte b�z �s zaj?! Hogy lehet itt megmaradni?! �s.. Mi�rt nem �rzek egyetlen d�mont sem? M�g a t�volban sem. Hogy lehet ez? Furcsa. Mindegy. R��r ezen k�s�bb gondolkodni. Megkeresem Hika.. a l�nyt! ~ jav�totta ki mag�t. ~ �s visszaviszem! ~

            Hikari �pp aznap j�rt Kagome bar�tn�j�n�l �s nem is t�l r�gen, �gy hamar szagot fogott. Gyors sz�kken�sekkel f�r�l f�ra vagy �ppen h�ztet�r�l h�ztet�re ugr�lt �szrev�tlen�l, m�gnem egy forgalmasabb utc�n be�rte a l�nyt. Igaz a sok haland� miatt nem tudott odamenni hozz�, �gy k�vette.

            Hikari �pp azel�tt ment el Kagom��kt�l, hogy Inuyasha megjelent. H�zit vitt a l�nynak, most pedig hazafel� tartott, kisebb ker�l�vel a f��ton. M�lyen gondolataiba mer�lve l�pkedett. Nem is figyelte merre megy, csak a l�ba vitte.

            ~ Olyan j� lenne ism�t l�tni… Ha csak egyszer is… ~ s�hajtott nagyot.

            - Hikari!!! – halotta maga m�g�tt bar�tn�je, Keriko hangj�t, ami kir�ntotta gondolataib�l. Megfordult �s r�n�zett a l�nyra valamint az �t k�r�lvev� k�t fi�ra. Az egyik Kai volt, �t k�zen fogva h�zta maga ut�n a l�ny, m�g a m�sik Jishin, aki a p�rocska m�g�tt l�pkedett. Hikari kicsit megijedt. Az ut�bbi id�ben sokszor tal�lkozott vel�k, de nem sz�vesen �s Jishin jelenl�te kicsit fesz�jezte a l�nyt.

            - �hm… sziasztok! Mizu? – mosolygott zavartan a l�ny.

            - �gy m�sz, mint aki megs�ket�lt. – dorg�lta bar�tn�je. – M�r vagy 10 perce sz�longatunk.

            - Bocsi! Gondolkoztam…

            - Semmi baj!

            Egy ideig besz�lgettek, majd Keriko �gy d�nt�tt, menni�k kell.

            ~ V�gre! ~ s�hajtott megk�nnyebb�lten Hikari.

            - K�r. Pedig j�t besz�lgett�nk. Nos… akkor majd tal�lkozunk!

            - Nekem nem kell mennem. – mondta Jishin, mikor Keriko �s Kai elindult. – Hova m�sz?

            - �hm… Haza. Sietek, mert m�g van h�zim.

            - J�! Elk�s�rlek! – jelentette ki a fi�.

            ~ M�r csak ez hi�nyzott…~

            - H�t… ha nincs m�s dolgod…

            - Nincs! Menj�nk! – elindultak. Sok�ig mentek n�m�n, majd a fi� t�rte meg a csendet.

            - Minek �lt�z�l be ma este?

            - Tess�k? – k�rdezte a l�ny megd�bbenve.

            - Jelmezb�l lesz a suliban. A r�szv�tel, pedig k�telez�. Nem tudtad? Pedig lassan k�t hete ki van �rva meg a tan�rok is emlegetik �r�n…

            - Nem… Mostan�ban nem olvastam a fali�js�got… �r�kon meg… Ehhe… �gy n�z ki nem figyeltem… - pirult el a l�ny.

            - Ezek szerint akkor m�g p�rod sincs. Ha gondolod, leszek.

            - Nem tudom… M�g azt sem tudom, mi leszek…

            - Nem baj! A b�l csak 7-kor kezd�dik. Addig m�g van id�d kital�lni egy jelmezt.

            - H�t… rendben. – �llt meg Hikari a h�zuk el�tt – Akkor majd tal�lkozunk.

            - J�! �rted j�v�k f�l 7-re. Szia! – indult tov�bb a fi�.

            - Rendben! Szia! – n�zte a t�volod� alakot, majd bement a h�zba, mit sem tudva arr�l, hogy valaki �szrev�tlen�l k�vette �ket.

            ~ Mi�rt �rzem magam ilyen furcs�n? Mikor azzal a haland�val volt. Nem �rtem. Mindegy! ~ gondolta Sesshoumaru mag�ban, majd megr�zta a fej�t.

            ~ Sz�val jelmezb�l lesz. Oda be tudok menni �n is. M�r csak v�rnom kell. ~ a h�z melletti f�ra ugrott �s k�rben�zte a szob�kat, h�tha az egyikben megtal�lja a l�nyt. Egy id� m�lva �gy is lett, megl�tta az egyik szob�ba bel�p� Hikarit. Le�lt egy vastagabb �gra �s a levelek takar�s�b�l figyelte a l�nyt.

             Hikari ahogy be�rt a h�zba fell�legzett.

            ~ Ez nem lehet igaz! Nem akarok vele menni! Egy�ltal�n nem akarok elmenni! Az egyetlen, akivel elmenn�k, az… hmm… m�r megint r� gondolok. ~ nagyot s�hajtott. Id�k�zben fel�rt szob�j�ba �s elny�lt az �gyon.

            ~ Mi�rt hi�nyzik ennyire? B�rcsak itt lenne most…~ egy ideig fek�dt m�g az �gy�n, majd felkelt.

            ~ Ideje lenne k�sz�l�dni… azt hiszem, a jelmezemen sem gondolkodok sokat. �tv�ltozok �s k�sz! ~ kiment szob�j�b�l, hogy besz�lgessen sz�leivel, majd elindult, hogy vegyen egy laz�t� f�rd�t.

            Folytat�s k�vetkezik…